Mivel egy keveseket érintő területről van szó, ezért meglehetősen kevés azoknak a száma, akik tudják, hogy igazából mi az a villanyomotor, még kevesebben tudják, hogy hol és hogyan használható egy ilyen.

A villanymotorok alatt olyan energia átalakító eszközöket értünk, amelyek képesek megváltoztatni a villamos energiát – ide soroljuk azokat a gépeket, melyek az energia áram nemét megváltoztatják és váltakozóból egyenáramot csinálnak. Vagy ilyenek azok a gépek is, amelyek a feszültség értékét megváltoztatják, mondjuk kisfeszültségből (230V) törpefeszültséget (12V) csinálnak. Szintén átalakító munkát végeznek ezek a motorok akkor, amikor átalakítják az elektromos energiát mozgási, vagy mechanikai energiává, ahogy ennek a folyamatnak az ellenkezőjére is képesek, ilyenkor mechanikai erőből csinálnak villamos energiát.

A villanymotorokat rendszerezhetjük áramnem szerint, és ha ezt tesszük, akkor beszélhetünk egyenáramú gépekről, mint például a kefés motorokról, generátorokról, melyeket dinamóként is ismerünk, ilyen a tradicionális biciklilámpa is például, vagy a váltakozó áramú gépekről, ilyenek mondjuk a transzformátorok, generátorok, motorok. A boltokban viszont nem áramnem, hanem fázisszám szerint szokták csoportosítani a villanymotorokat eszerint pedig lehetnek egyfázisú- és háromfázisú gépek a motorok.

A villanymotor összesen hét nagyobb szerkezeti egységből áll: az állórészből, a vasmagból, a tekercsekből, a kapocstáblából, a forgórészből, a csapágyakból és a ventillátorokból. A forgatórész a villanymotor fő elemekülső, a csapágyak biztosítják a forgómozgást, a motor hátulsó részén levő ventilátor pedig a motor hőleadását segíti elő.